A családi ház építésekor számtalan technológia áll az építtetők rendelkezésére. Az alábbi cikkben egy összefoglalót állítottunk össze, az egyes háztípusokról. A technológiák címére kattintva juthatnak el a részletes leíráshoz.
A családi házakat általában a falazat anyaga szerint szokás csoportosítani, de a gyakorlatban ez csak az egyik tényező. A másik csoportosítási módot a készítés módja határozza meg.
Hagyományos házak
1. Tégla ház
Ez a legelterjedtebb Magyarországon, és a legelfogadottabb is. Ennek is több fajtája létezik, vannak a tömör téglából készült házak, ezek főleg régebbi építésűek, illetve a vázkerámia elemes épületek. Az előbbiek már csak utólagos hőszigeteléssel felelnek meg a legújabb hőtechnikai szabványoknak. Az épületeket hagyományos vagy modern 'kőműves' technológiával építik. Általában vasbeton födémmel készülnek, de újabban költségtakarékosságból könnyűszerkezetes födémmel is készülnek.
A hagyományos tégla házak minimális kivitelezési ideje 4-5 hónap, amit főleg a technológiából adódó kiszáradási idők határoznak meg, mivel a hagyományos tégla-építési technológiánál sok víz kerül a szerkezetekbe a betonozásokkal, falazással, vakolással.
Ez a kivitelezési idő a modern nagyelemes téglákkal és könnyűszerkezetes födémmel lecsökkenthető 2,5-3 hónapra kulcsrakész épület esetén!
2. YTONG ház
Ez a kivitelezés módjában megegyezik a tégla házéval, a különbség az alkalmazott anyagban van. Az YTONG pórusbeton téglával az méretpontos szerkezetek építhetők, a építés nagyon látványos, vakolás legtöbbször nem szükséges, elég a glettelés. Az elemeket nem faragják, hanem fűrésszel vágják, a leeső hulladék minimális.
Ennél a technológiánál kevesebb víz kerül a szerkezetbe mivel a falakat is lehelet vékony habarcsba rakják, majd csak glettelik, vakolni nem kell, vagy csak nagyon vékonyan. Hátránya a magasabb ár, illetve a nem szakszerű kivitelezés esetén a repedésre való hajlam. A kivitelezési idő hasonló a téglaházakéhoz.
Tovább az YTONG házakról szóló cikkhez >>
3. Könnyűszerkezetes ház
A könnyűszerkezetes megnevezés inkább egy technológiát jelöl. Itt egy váz készül, amit száraz - szögelős, csavarozós technológiával vagy a helyszínen, vagy egy gyárban szerelnek össze. A váz lehet fa vagy fém. A könnyűszerkezetes házak főként Amerikában terjedtek el, mostanában már Európában is hódít, és terjedőben van Magyarországon is. A legfőbb érv mellette a gyors elkészülés, ezért gyorsháznak is szokták hívni. Ha jó minőséget szeretnénk, akkor ez sem lesz olcsóbb mint a téglaház.
A könnyűszerkezetes házaknál csak a fogadószintnél kerül víz a szerkezetbe az építés során, ezért itt nem kell száradási idővel számolnunk, így az elkészülés 2-4 hónap szokott lenni technológiától függően.
Górcső alá vettük könnyűszerkezetes házakat a következő cikkben >>
4. Gerendaház, rönkház
Ezeket a házakat többnyire tömör fából építik, de készülhetnek kiegészítő hőszigeteléssel, réteges szerkezettel. A gerenda ház szabályos fűrészelt gerendákból készül, a rönkház pedig az kör alakú rönkökből. Tömör fából 21 cm-nél vékonyabb rönköket nem engedélyez az építési hatóság.
| |  |
A rönk- és gerenda házaknál is csak a fogadószintnél kerül víz a szerkezetbe az építés során, ezért itt sem kell száradási idővel számolnunk, így az elkészülés szintén lehet gyors (kivitelezőtől függően).
A gerendaházakat és rönkházakat bemutató cikkünket itt olvashatja >>
Zöld házak, Öko házak
1. Szalmaház, szalmabála-ház
Ennek a kifejezésnek a hallatán talán sokan a három kismalac mesebeli szalmaházára asszociálnak. Ezzel szemben ez a technológia sokkal inkább a könnyűszerkezetes házakkal és a könnyűvályog házakkal áll rokonságban.
A ház alapját egy könnyűszerkezetes fa vázszerkezet adja, a kiskocka szalmabálák biztosítják a vázszerkezet kitöltését, és legfőképpen a hőszigetelését. Kívül-belül agyagvakolat készül, így a falazat teljesen időjárás és tűzálló lesz, kívülről talán vályogházra hasonlít legjobban.
Bővebben a szalmabála házakról >>
2. Vályogház
Ez a több évezredes technológia ma sem vesztette aktualitását. A modern vízszigetelő anyagokkal ma is konkurenciája lehet az égetett agyagból készülő téglaházaknak. Építése ott gazdaságos és célszerű, ahol az építés helyszínén, vagy annak közelében kitermelhető az építéshez szükséges, megfelelő minőségű agyag. A legújabb szabályozások szerint Magyarországon csak a vályogtéglával épülhet jelenleg vályogház, az építési szabályozások a tradicionális megoldásokat nem támogatják.
A részletes cikkünket a hagyományos vályogházakról itt olvashatja >>
A könnyűvályogról szóló külön összeállításunkat pedig itt >>
3. Dombház
Egy dombház láttán kinek ne jutnának eszébe az ezeréves - vagy sokkal régebbi - múltra visszatekintő gyepesített tetejű, félig vagy teljesen a földbe vájt házak, ólak, istállók amilyeneket például Izlandon látni szép számban. De a domboldalba vájt barlanglakások, melyek még nagyobb múltra tekintenek vissza, külsőleg tán még jobban is hasonlítanak a 20-21-ik századi épített dombházakra.
Tovább a dombházakat, zöldtetős házakat bemutató cikkhez >>
És egy konkrét földház Lőrinciben, ami ráadásul eladó. Tovább az eladó földházhoz >>
Alternatív házak
1. Mobilházak
