Fémvázas könnyűszerkezetes házak

Fémvázas ház

A könnyűszerkezetes házakat szerkezetük alapján faszerkezetes és fémszerkezetes házakra bonthatjuk. A fémszerkezetes házak jelentik az egyik legmodernebb építési technikát, mely az 1940-es években jelent meg, és világszerte egyre inkább terjedőben van.

Az épület statikai alapját a  krómacél fémszerkezet alkotja, melynek közeit réteges falszerkezet tölti ki, amely eleget tesz minden vele szembe támasztott követelménynek.

A fémszerkezetes házak fajtái

Fémszerkezetes házakból rengeteg fajtával találkozunk a piacon, itt az interneten és természetesen magukon az építkezéseken. Részletesen megvizsgálva a kínálatot viszont azt tapasztaljuk, hogy gyakorlatilag ugyanazzal a technológiával van dolgunk, a különbség egyedül a gyártó-, forgalmazó- illetve kivitelező cégek között van. Ami minimális különbség a technológián belül létezik, az több cég kínálatában párhuzamosan szerepel. Így elsősorban az árajánlat miatt érdemes alaposan szétnézni a piacon...

A fémszerkezet

Az acélszerkezetA fémszerkezetet hidegen hengerelt, horganyzott U acél és C acél profilokból áll. A horganyzott acél nem rozsdásodik, felülete ellenáll a savaknak, lúgoknak, vegyszereknek. Mechanikai sérülésekkel szemben is ellenálló. A főfalak váza 14-15 cm széles, a közfalaké 9 cm. A vázszerkezet félig mobil: a belső közfalak igény esetén áthelyezhetőek.

A rétegrend

A szendvicsfalak rétegrendje alapjában azonos. Főfalak esetében a fémvázat 14-15 cm vastag kőzetgyapot tölti ki. A teljes felületre - tehát a fémszerkezetet is takarva - faháncslemez (OSB) kerül, majd a külső szigetelés és a vakolás. A belső oldalra gipszkarton borítás kerül, erre jön a párazáró fólia, majd még egy réteg gipszkarton, amit festenek vagy tapétáznak. Közfalak esetében a fal két oldalára - fólia nélkül - egy-egy réteg gipszkarton kerül, ami megkapja a végleges kikészítést (festés, tapéta).

Variációk

A fönti alapszerkezetnek több változata is forgalomban van. Legegyszerűbb változat, ha a belső falfelületre nem 1+1 hanem 1+2 réteg gipszkartont teszünk. Másik változat, ha a belső felületet is OSB lapokkal burkoljuk, erre jön a fólia, majd egy acél segédváz, mely célja a megfelelő légrés biztosítása. Az acélvázra kerül 2 réteg gipszkarton, majd a belső felületképzés. A gipszkarton, de a faháncslemez helyett is alkalmazható gipszrost. További variáció, hogy a 15 cm-es acélváz helyett kettő, 10 cm széles elemet használunk azonos vastagságú kőzetgyapottal, közéjük viszont 5 cm hőszigetelés kerül. A fal külső és belső kiképzése azonos a fentiekkel.

A fémszerkezetes ház előnyei

Ennek az építési technológiának számtalan előnye van. A vékony falvastagság miatt jelentősen növekszik a hasznos alapterület,  a különbség a hagyományos épülethez képest a 10%-ot is elérheti, azaz 100 m2-en 10 m2 nagyobb területtel rendelkezünk.
A technológia megfelel a korszerű hő- és hangszigetelési valamint tűzvédelmi paramétereknek. Kártevőkkel szemben (rágcsálók, rovarok, gombák) ellenálló.
Mivel előregyártott elemből épül a ház, ezért az építés inkább csak szerelés: nem kell nagy felvonulási terület, kicsi a szerszámigény, nincs technológiai szünet. Az építés gyors és folyamatos, az időjárástól szinte alig függ. A szerkezet mobil: a belső falak szükség esetén átrendezhetők.

Könnyűszerkezetes ház - félkészen

Ellenvélemények

Az ellenvélemények a fémvázas házakkal kapcsolatban részben szubjektívek, részben pedig a hosszabb távú tapasztalat hiányából fakadnak. Sokan vélekednek úgy, hogy a fém rideg, csarnoképületnek való, nem biztosítja az "otthon melegét". Többen panaszolják egyes kivitelezők nem tökéletes hozzáértését. Mások a karbantartási tapasztalatok hiányát fogalmazzák meg ellenvéleményként.

Az objektív hátrány ugyanaz mint az összes könnyűszerkezetes háznál, tehát a könnyű súlyból eredően nyáron könnyen felmelegszik, és ezért megfelelő árnyékolás hiányában klimatizálásra lesz szükség.

Foto: KészHáz Portál (kp.hu)

email Szerkesztőség:

Honlap 1x1 Kft.

info [kukac] honlap1x1.hu

>> Címlap Könnyűszerkezetes ház