Könnyűszerkezetes házak, készházak, gyorsházak

Könnyűszerkezetes ház

A könnyűszerkezetes technológia Észak-Amerikából terjedt el, főleg a gyors építésnek köszönhetően. Amíg az USA-ban állami támogatást adnak a könnyűszerkezetes házat építőknek, addig nálunk még csak most van elterjedőben.

A skandináv országok után Nyugat-Európában is igen kedvelt és elfogadott építkezési módszer. Mára Magyarországon is egyre elterjedtebb és elfogadottabb építési mód, amelynek vannak előnyei és hátrányai is a hagyományos tégla épületekkel összehasonlítva.

Gyorsházak

A könnyűszerkezetes házak építése viszonylag gyors, és látványos főleg az első szakaszban, helyszíni szerelésű házaknál később viszont szinte ugyanannyi idő a szakipari munkák elkészítése mint egy téglaháznál. A szárazépítési technológiából adódóan nincsenek száradási idők, és emiatt a ház is némileg gyorsabban készül el.

A könnyűszerkezetes házak elkészülési ideje technológiától függően 1-4 hónap.

Az építés nem időjárás függő

A tégla anyagú családi ház építésben is új technológiákat vezettek be, így egy kellő létszámú fővállalkozói csapat főleg a tavasztól őszig tartó időszakban 2,5-3 hónap alatt kulcsrakészre készít egy 150 m2 körüli családi házat, mely még a téli időjárás beköszöntéig nagyjából ki is tud száradni. Viszont a téli időszak alatt sok munkát nem lehet végezni, ezért ez hátráltató tényező lehet egy tégla építésű háznál.

A könnyűszerkezetes házak esetén csak az alapozás időjárás függő, a későbbi száraz építési munkák többsége független az időjárástól. Minél jobban előkészítették az elemeket a gyárban annál inkább. Tehát a nagy elemes gyorsházak a legkevésbé időjárás függőek. Emellett a legfőbb erényük, hogy nincs száradási idő, tehát az ősszel vagy télen épült könnyűszerkezetes házak azonnal költözhetők, gyorsan felfűthetők.

Faház - favázas szerkezet

A könnyűszerkezetes házak többsége fa vázzal készül, de létezik fémvázas technológia is. A gyorsházak rétegfelépítése nagyjából minden rendszernél megegyezik.

A vázszerkezet felállítása után a külső oldalt OSB lemezzel burkolják, majd belülről elhelyezik a szálas hőszigetelést (általában 10-15 cm), majd fólia, és a gipszkarton következik. Ezt már csak a hézagoknál glettelni és festeni kell. 

Kívülről régebben egyszerűen levakolták a házakat, újabban viszont kap még egy polisztirolhab hőszigetelő réteget.

Egy könnyűszerkezetes ház

Minőségi könnyűszerkezetes házak

A könnyűszerkezetes házaknak éppúgy vannak megszállott ellenzői mint támogatói. A technológia viszonylag újnak mondható hazánkban, ezért sokszor lehet még találkozni nem megfelelő minőségben kivitelezett házakkal.

A könnyűszerkezetes házakat gyártó cégek ezért összefogtak, és megalapították a MAKÉSZ védjegyet, melyet csak bevizsgált, minőségi könnyűszerkezetes házakat gyártó cégek kaphatnak meg.

Fontos, könnyűszerkezetes ház építésekor, hogy csak bevizsgált szerkezeteket és anyagokat építtessünk be a házba, mivel az Országos  Tűzvédelmi Szabályzat értelmében csak olyan könnyűszerkezetes házak kaphatnak építési és használatbavételi engedélyt, melyek olyan technológiával és szerkezetekkel épülnek, melyek ÉME (Építési Műszaki Engedély) számmal rendelkeznek, és akkreditált intézet bevizsgálta őket! Ez azért is nagyon fontos, mert a legújabb szabályozások szerint, csak akkor kaphat egy könnyűszerkezetes ház használatbavételi engedélyt, ha rendelkezik ÉME engedéllyel. Ennek hiányában eleshetünk az állami támogatásoktól, hiteltől, és a végén a földhivatalnál sem fogják bejegyezni a házunkat.

Készház és helyszínen ácsolt ház

A könnyűszerkezetes házak alapvetően kétféleképpen készülhetnek: összeépíthetik őket gyárban előregyártott elemekből, panelekből, illetve lehetnek a helyszínen összeszereltek.

Készház a gyárban előre legyártott elemekből épülő ház, melyet egyedi tervek, vagy típustervek alapján készítenek, és a helyszínen egy nap alatt összeszerelnek. Ezek szinte mindegyike rendelkezik ÉME engedéllyel, általában külföldön gyártják őket, de vannak már haza gyártócsarnokok is.
Bár a készházak ára magasabb, de nagy előnyük, hogy nagyon pontosak, extra minőséget képviselnek, minőségbiztosított szárított fával dolgoznak, megbízható gyártói háttérrel rendelkeznek, és több évtizedes tapasztalat áll a technológia mögött.

A helyszínen ácsolt könnyűszerkezetes házak szinte pont az ellenkezőjét képviselik. Általában nem rendelkeznek ÉME engedéllyel, sokszor nem megfelelő technológiát, csomópontokat alkalmaznak az építés során, és a legtöbbször úgy tudják elérni az alacsonyabb árat, hogy nem szárított fával dolgoznak, ami később óriási repedések formájában bosszulja meg magát. Ezek a cégek általában nem rendelkeznek több évtizedes tapasztalattal, kivéve azokat a mestereket, akik külföldön tanulták ki a szakmát.

Amerikai könnyűszerkezetes házA könnyűszerkezetes házak hátrányai

Az előzőkben esett már pár szó a hátrányokról. Ezen kívül akad mág pár hátráltató tényező, de mindegyik orvosolható, tehát nem kizáró tényezők:

Alacsonyabb eladási ár

Hátrány még a könnyűszerkezetes házak esetében, hogy egy esetleges eladás esetén értékcsökkentő dolog, hogy a közvélemény nem értékeli még eléggé a könnyűszerkezetes házakat, azokat alacsonyabb műszaki értékűnek tartja, emiatt akár több milliós is lehet a veszteség eladás esetén egy azonos helyen levő, azonos nagyságú téglából épült házhoz képest. Ez kompenzálható az eladásra megfelelően előkészített házzal, optikai tuniggal, hiszen ha beleszeret a vevő a házba, akkor már nem fogja zavarni a könnyűszerkezetes jellege.

Azonos kivitelezési költség

Az árak összehasonlítására megkérdeztünk két családot, akik a tavalyi évben építkeztek. Az egyikük 2 szintes tégla házat épített a hegyoldalban, a másikuk egy sík telken épített egy helyszínen ácsolt egyszintes könnyűszerkezetes házat. Alap tulajdonságaikban a házak hasonlóak (fürdőszobák száma, hőszigetelés stb...) A kezdeti várakozásuk szerint nagy árbeli különbségnek kellett volna mutatkozni a két ház m2-re vetített árában. Mindketten maguk szerezték be az építőanyagokat, de a házat egy fővállalkozóval építtették. A könnyűszerkezetes technológiát választó család legfőbb érve az olcsóság volt, kezdetben 110.000 Ft/m2 árral számoltak. 

A másik család inkább egy tradicionális technológiát választott és téglából építkezett + hőszigeteléssel, melynek kivitelezési költségét kezdetben 165.000 Ft /m2 árral számították.

A két ház elkészülte után meglepő eredmény született. A tégla ház 153.000 Ft/m2 (2008. -as árak) áron készült el, a könnyűszerkezetes ház esetében viszont jócskán túllépték a keretet, és 148.000 Ft/m2 ár jött ki. 100 m2-es házra vetítve a különbség mindössze 500.000 Ft.

Tehát a választásnál ne az ár legyen az elsődleges szempont!

A könnyűszerkezetes házaknak csekély a hőtároló tömegük

A hőtároló tömeg arra szolgál, hogy meleg időben kellemes klímát biztosítson a házban, és a belső tereket ne engedje felmelegedni, hideg időben viszont tárolja a fűtéssel keletkezett meleget, és nem hűl ki olyan könnyen a ház. Emiatt nyáron nagyon könnyen 30 fok fölé is mehet bennük a hőmérséklet (ez függ attól is, hogy milyen az árnyékolás), télen viszont előny lehet a gyors felfűtési lehetőség. Emiatt sokszor ajánlják téli szállásokhoz, síházakhoz, mivel nem kell napokkal előbb befűteni a kellemes hőmérséklethez, hanem pár óra alatt kellemes klíma alakul ki a házban. Amerikában, ahol tömegesen épülnek a könnyűszerkezetes házak, az alacsony energiaárak kompenzálják ezt a problémát, és a házakat klimatizálják.

Ez a probléma megoldható plusz hőtároló tömeg beépítésével a padlóba, belső falakba.

Készházgyár

email Szerkesztőség:

Honlap 1x1 Kft.

info [kukac] honlap1x1.hu

>> Címlap Könnyűszerkezetes ház